Az a nő, aki olyan szerencsés, hogy anya lehet, vajon miért törvényszerű, hogy megszűnik nőnek lenni a társadalom szemében? Miért felejtik el a nevét onnantól kezdve és lesz ő az "anyuka jöjjön kérem"? És melyik pillanat az, amikor önmagára is úgy tekint már, mint Anya, és a női oldal a garázsban landol? Talán az a pillanat ez, amikor már elkezd dobogni a szív, és megvan az első ultrahang kép... Akkor a mámortól nem látva az első boldog pillanat után a második, hogy Anyuka és Apuka lesz a nőből és a férfiból. Utána pedig minden állomáson újra és újra... Melyet sok időn keresztül tényleg szeretünk, és utána is, de aztán lesz egy pont, ahol hiányozni kezd valami... Hiányozni kezd az, hogy valaki úgy tekintsen ránk, nők vagyunk.

Hiszen pontosan tudjuk a határainkat, ha más nem, akkor az éjszakai ébredések megtanítottak mindenre, a hasfájás, a fogzás, az első lépések és az első szavak. Az elválás, a találkozás, az ölelések, az első sikerek és kudarcok... A könnyek és a féktelen nevetések. Az első csalódás, és az első csók... Mind-mind tanáraink voltak a saját határaink és korlátaink lerakásakor. 

Egy nő csak méginkább nővé válik, ha anya. Ez a legfontosabb megállapítás. És igenis kell megmaradni nőnek is. Találkozni a barátokkal, elmenni és meginni egy pohár bort egy szép nyári estén, mert a boldog nő, az boldog anya. És minden boldog pillanaton van egy virtuális ragacs, amivel oda tudjuk tapasztani magunkra azt, hogy képessé váljon feltölteni minket. Ugyanis a nagy tervekben általában mindig van egy krach faktor. De a pillanatokban ott van a ragacs ami a szívünkhöz tapasztja azt. 

És akkor újra, a boldog nő, az boldog anya. Ami azt is jelenti, hogy a nő el is válhat. Minden olyan kérdés pedig, ami ilyenkor felmerül, hogy mi lesz a gyerekkel, hogyan fogod ezt egyedül csinálni, miből fizeted majd a számlákat, az csak azok kifogása, akik nem elég bátrak nőnek lenni- ugyanis nőnek lenni hatalmas felelősség is, nem csak létezni kell benne. Döntések sora, melyeknek olykor bátran és merészen kell kiállniuk a boldogság pillanatáért. Egy gyermek sokkal érzékenyebb és fogékonyabb a ki nem mondott szavakra, a feszültségre, a vitákra... Sokkal jobb választás a szülők válása egy megromlott házasságban, mint egy folymatosan háborúban álló boldogtalan családban nevelni őt, vagy őket.

De melyek a boldog nő ismerévei?

A nemek helyett igeneket használ -azaz képes arra, hogy bármilyen helyzetben átbillentse a rosszkedvet és egy határozott igennel új útra terelje az eseményeket. Képes arra, hogy igent mondon akkor is, amikor a "helyes" a nem lenne csak azért, hogy boldoggá tegye a gyermekét és vagy saját magát.

Vannak külön programjai -azaz odafigyel magára is, bulizni megy, és néha egészen más útvonalon megy haza, mint addig. Találkozik a barátaival és időt tölt felnőtt társaságban is.

Képes segítséget kérni -azaz megvan az a képessége, hogy felismerje, mikor van szüksége arra, hogy valaki segítsen neki, és ezt meri is kimondani hangosan.

Szívből tud nevetni -azaz képes arra, hogy akár önmagán is nevessen, ha úgy adódik, de bármikor van egy vicce, hogy derűt hozzon.

Megbocsát - azaz nem haragszik tartósan, hanem törekszik arra, hogy a konfliktus feloldásra kerüljön és elsimítja a helyzetet. Itt fontos megjegyezni, hogy magának is megbocsát! 

Törődik - nem csak a gyermekeivel, hanem ha arról van szó, akkor a szomszéd bácsival is, akinek a felesége kórházba került és egy terítékkel többet tesz az asztalra.

Tudja, hogy nem tökéletes - nem arra törekszik, hogy minden tökéletes legyen, hanem sokkal inkább arra, hogy a ő és családja boldogságban éljen és ehhez minden eszközt megragad.

Legyünk boldog nők, mert a kulcs ebben áll, hogy kiegyensúlyozott anyák lehessünk.

Ha van kedved, kövess minket a Facebookon is

https://www.facebook.com/Noi.akademia/