Érintettük már az interjúzás témát, ahol végigvettük, milyen interjú alanyok léteznek, ezért most nézzük meg a másik oldalt is.

Biztosan sok élményetek van Nektek is, hogy milyen interjúztatók vannak, és egy-egy típus olvasásánál felismeritek azt, amiben voltatok. Én most megpróbáltam összeszedni azokat, amik a legjellemzőbbek. 

Zöldfülű

Életében kb először vezet le állásinterjút, de ha nem is így van, ez az érzésünk vele kapcsolatban. Tapasztalatlan, amit erőn felül próbál elrejteni előlünk, miközben jegyzetből olvassa a kérdéseket. Nem fordít elég időt a személyes kérdésekre, mert a nagy könyvben megírt kérdéseket teszi csak fel, és kb az az érzésünk, hogy a válasz nem is annyira érdekli, mint hogy feltegyen egy újabb kérdést. 

Mit tegyünk: először is, ne zavarjuk össze! Haladjunk az ő tempójában, és csak arra a kérdésre válaszoljunk, amit feltett. Túlzott segítséget ne nyújtsunk, mert azzal azt sugalljuk, hogy felül akarunk kerekedni rajta.   

"Nemtörődöm"

Néha előfordul, hogy olyan interjúztatóval találkozunk, akit nem is igazán érdekel az interjú, vagy ha mégis, akkor sem az az érzésünk, mert nagyon kevés kérdést tesz fel, és sok időt hagy utána üresjáratban, mintha csak tapogatózna. Kicsit olyan lehet egy ilyen emberrel szemben ülni, mintha nem is ott lenne, de ez ne tévesszen meg minket, mert jó eséllyel előfordul az, hogy nem csak a szavainkra figyel, hanem arra is, hogyan viszonyulunk a helyzethez. Sokkal inkább alakul ki egy ilyen interjúztatóban benyomás, mint konkrétum, mert a "nemtörődömség" mögött sokszor rejlik tapogatózó üzemmód.

Mit tegyünk: mi semmiképpen ne próbáljuk meg beszélgetésre késztetni, de legyünk barátságosak. Pontosan válaszoljunk a kérdéseire, és ne legyünk türelmetlenek.

Bratyizós

Véleményem szerint a legidegesítőbb szerep, mert olyan dolgokba visz bele minket, aminek semmi köze az interjúhoz, sok magán élményt oszt meg, és tőlünk is elvárja ugyanezt. Olyasféle ember, akinek nincs lehetősége eleget beszélgetni a barátaival, ezért ezt az időt használja erre, nem törődve azzal, hogy egy idegen ül vele szemben. Személyes viszonyt próbál kialakítani, valami sorsközösséget felállítani, miközben a konkrét pozícióról alig esik szó.

Mit tegyünk: próbáljuk az előnyünkre fordítani a dolgot, és abból, amiket elmesélt, átkötni a szakmai előéletünkre a beszélgetést, de közben vigyázzunk, hogy ne sértsük meg. Pár történetet meséljünk magunkról is, hogy az elvárt "sorsközösség" kialakulás érzése is meglegyen benne. 

Félelmetes

Előfordul, hogy pár perc után egyfajta szorongás veszi kezdetét a gyomrunkban, nem az a típus, ami jellemző az interjúknál, hanem valami nagyobb, valami más. Amikor félelmet kelt bennünk az interjúztató a feladat mennyiségével, jellegével, nagyságával. Ez nem feltétlenül azért van, mert mi kevesek vagyunk, egyszerűen csak azt érezzük, hogy ez nem az, amit mi szeretnénk.

Mit tegyünk: köszönjük meg a lehetőséget, és meneküljünk el azonnal! Tényleg! Futás! -hacsak nem akarunk rabszolgaként élni...

Szakmázós

Ez egy olyan típus, akit nem azért nem érdekel a személyes életünk, mert nem tudna az infromációval mit kezdeni, hanem azért, mert szakmai kihívásnak tekint minket, így mindent ki akar próbálni rajtunk, hogy minden irányból leteszteljen minket. Néha már lehet olyan érzésünk is, hogy túlzásokba esik és mi vagyunk a kísérleti nyúl, akinek most mindenen keresztül kell mennie. 

Mit tegyünk: ne hagyjuk megingatni saját magunk. Sugározzunk magabiztosságot, és válaszoljunk mindenre, mert nem szivatásból csinálja ezt velünk, csupán ilyen típus.

"Más szerepében"

És persze van az az interjúztató, aki sosem végzett semmilyen hr-s iskolát, csak ő a cég vezetője, és mivel nem túl nagy a szervezet, így rá hárul a kiválasztás. Bármelyik előbb felsorolt típus vagy annak keveréke lehet, és persze az is előfrodul nagy számban, hogy egy teljesen jó hangulatú interjún veszünk részt. 

Mit tegyünk: legyünk megértőek vele, hiszen nem feltétlenül szereti a szerepét, és nem biztos, hogy rutinja van benne. Sugározzunk magabiztosságot. Pontosan válaszoljunk a kérdésekre, és nyugodtan kérdezzünk vissza, ha valami nem világos. 

Milyen mégis akkor a "jó" interjúztató?

Felkészült, magabiztos, bizalmat sugároz. Semmiképpen sem nyomja el az alanyt, de nem hagyja felülkerekedni sem. Megérkezteti az interjúzót, hagyja kibontakozni, személyes kérdéseket tesz fel neki, és az interjú típusától függően szakmai, vagy kompetencia irányba mozdít el kérdésekkel, helyzetekkel. Támogatón lép fel, ha úgy érzi, hogy elizgulja az interjúzó a beszélgetést. Tisztán és érthetően kommunikál, hiteles. 

Ha van kedved, kövess minket a facebookon! 

https://www.facebook.com/Noi.akademia/

A következő téma az interjú típusok: 

http://challenge-and-passion.blog.hu/2017/02/09/interju_tipusok_412